Mikor a babatervezés gondolata megfogan bennünk, már az első lépések között érdemes néhány mikroelem bevitelére nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Ilyen például a várandósság tervezésének kulcs szereplője, vagyis a folsav.

A folsav valójában a B-vitamin család tagja. Ismerhetjük B 9-, B 11- vitamin, folsav és folát néven is.

Az elnevezéseket tovább bonyolítja, hogy a folát, a B9 vitamin több típusát írja le.

Ide tartoznak:

• Dihidrofolát (DHF)
• Tetrahidrofolát (THF)
• 5, 10-metilén-tetrahidrofolát (5, 10-metilén-THF)
• 5-metil-tetrahidrofolát (5-metil-THF vagy 5-MTHF)

A folsav a magzati fejlődésben betöltött szerepe vitathatatlan. Hozzájárul a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzéséhez. Továbbá részt vesz a DNS szintézisében, a sejtek és szövetek működésében, a vérképzésben, a szív- és vesefejlődési hibák megelőzésében. Különösen fontos bevitelére figyelni, ha az anya cukorbeteg, elhízott, vagy antiepileptikumokat szed. 

Táplálékainkban természetes formában a folát fordul elő. A folsav a folát szintetikusan előállított formája, amelyet étrend-kiegészítőkben és dúsított élelmiszerekben használnak, mint például rizs, tészta, kenyér és néhány reggeli gabonapehely. Dúsításra hő és fény stabil tulajdonsága teszi alkalmassá.

Mennyit kell bevinnünk belőle?

A folsav esetén a felnőttek számára ajánlott napi beviteli referencia értékek (DFE- dietary folate equivalents) 400 μg/nap. Babatervezés pillanatától, a várandósság végéig az ajánlott beviteli érték 600 μg/nap, szoptatás alatt pedig 500 μg/nap. A  legfelső biztonságos szint (UL– Upper Level, azaz a vitaminok, ásványi anyagok legfelső tolerálható szintje) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 1000 μg/nap + étrenddel bevitt folát mennyisége.

Mikor kezdjünk figyelni a folsav ellátottságra?

A velőcső záródása a fogantatást követő 22–28. napok között már megtörténik, ekkor azonban a nők jelentős része még nincs tudatában a terhességének. Ahhoz, hogy kisbabád számára a legnagyobb védelmet tudd biztosítani, már a babavárás tervezésekor fontos a szupplementáció.

Annak érdekében, hogy a vörösvérsejtek folát szintje megfelelő mértékben emelkedjen a velőcsőzáródási rendellenességekkel szembeni védekezéshez, 2-3 hónapig tartó napi 400 mikrogramm folsav kiegészítés javasolt.

Folsav, folát források:

Brokkoli, kelbimbó, spárga, tarkabab, zöld leveles zöldségek (például a káposzta, kelkáposzta, spenót), borsó, csicseriborsó, lencse és vesebab, máj, reggeli gabonafélék folsavval dúsítva mind- mind tartalmaznak folátot.

A máj folát tartalma kedvező, azonban terhességben fogyasztása nem ajánlott a jelentős A-vitamin tartalma és a listeriózis fertőzés kockázata miatt. Mindkettő komoly veszélyt rejt a fejlődő magzat szempontjából.

Folsav hiány okai:

• elégtelen bevitel
• felszívódási rendellenesség: IBS, Crohn, Colitis ulcerosa
• megnövekedett szükséglet: terhességben és szoptatás ideje alatt
• túlfőzött ételek
• egyoldalú táplálkozás
• MTHFR gén mutáció
• bizonyos gyógyszerek: Fenitoin, szulfaszalazin, TBC elleni szerek, fogamzásgátlók
• alkoholfogyasztás
• dohányzás
• B2,B6,B12 vitamin hiány

A nagy mennyiségben, hosszú időn át alkalmazott folsav kiegészítés képes elfedni a B12 vitaminhiányt.

Amennyiben kíváncsiak vagyunk rá, hogy képesek vagyunk-e a folsav átalakítására, kérhetünk laborban trombofília irányába történő vizsgálatot, mely képes kimutatni az MTHFR mutációt, magas homocisztein szint tükrében.

Folát felszívódása

A folsav bioló­giailag aktív formája a folát. Ahhoz, hogy közvetlenül hasznosítani tudjuk a folsavat, előbb szervezetünknek át kell alakítani azt. Ehhez azonban szüksége lesz egy MTHFR enzimre. Abban az esetben, ha az átalakítás hibát szenved, a folsav ellátottság nem lesz megfelelő.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de vélhetően a lakosság 30-70%-a  hetero- (egyik szülőtől örökölten), vagy homozigóta (mind két szülőtől örökölten) módon, az MTHFR enzim génmutációjával rendelkezik, tehát nem tudja megfelelőképpen hasznosítani a folsavat.
Ezért kiemelten fontos az ő esetükben, hogy a folsavat a lehető legkönnyebben felszívódó és hasznosuló formában pótolják, vagyis 5-metil-tetrahidrofolát (L-5-metil-THF) aktív alakban.

Mivel az 5-MTHF nem igényel aktiválást, azonnal hozzáférhető az anya és a magzat számára, és nem halmozódik fel a vérben, mint a folsav.

Mi segíti a folsav hasznosulását?

A tudomány egyre több figyelmet fordít a mikrobiom kutatásokra, hogy feltérképezze, milyen hatással van egészségi állapotunkra, az egészség fenntartására a bélrendszerben található baktériumok megléte és aránya. Azt már egészen pontosan tudjuk, hogy a bélbaktériumoknak nagyon nagy szerepe van az immunitás fenntartásában, de összefüggésbe hozták II-es típusú diabétesszel, az elhízással, és a szív és érrendszeri-, krónikus betegségekkel kapcsolatban.

A bélben lakozó baktérium kolóniáknak szerepe van a különböző vitaminok előállításában, képzésében is.

Bizonyos probiotikumok vitamintermelő képességgel rendelkeznek. Az elmúlt években a kutatások rávilágítottak, hogy ugyan a Lactobacillus törzsek folsavtermelő képessége jellemzően alacsony (kivéve a L. plantarum törzset),  azonban ezzel ellentétben a Bifidobacterium törzsek közül kettő, a B. bifidum és a B. infantis képesek a folsavtermelésére, és a Streptococcus thermophilus is erőteljesfolsavtermelő képességgel rendelkezik.

A folsavat termelő bifidobaktériumok felhasználhatók a különböző erjesztett tejtermékek dúsítására is, mivel a tej szegény folsavforrásnak minősül. Erre az alkalmazásra a legígéretesebbnek  B. breve, B. infantis, B. longum, Streptococcus thermophilus és a  Lactobacillus delbrueckii  törzsek mutatkoztak.

Másik humán vizsgálatban B. teenageris és B. pseudocatenulatum törzsek  alkalmazása jelentősen megnövelte a folsavkoncentrációt az alanyok székletében.

Ezek az eredmények bizonyítékul szolgálnak, hogy a folsavat termelő probiotikus törzsek endogén vitaminforrást jelenthetnek.

A folsav hasznosulásának másik beavatkozási pontja lehet az antioxidánsok alkalmazása.

Antioxidáns tulajdonsága révén a C- vitamin korlátozza a folsav lebontását a gyomorban, ezáltal javíthatja a folsav biológiai hozzáférhetőségét.

Továbbá nagyon lényeges a folát biológiai hozzáférhetősége az élelmiszerek.

Az étrendi folátok túlnyomórészt poliglutamil formában vannak jelen az élelmiszerekben, melyek kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően különböző biológiai hozzáférhetőséget  tesznek lehetővé.  Nagy eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen könnyedén szabadulnak fel a folátok a különböző élelmiszer-mátrixokból.  Emiatt a természetben előforduló folátok biológiai hozzáférhetősége hiányos a kiegészítőként alkalmazott folsavhoz képest.  Ha a folsav kiegészítő biohasznosulását 100% tekintjük, akkor a vele dúsított élelmiszerekben a folsav hasznosulása 85%. Élelmiszerekkel összevetve, a tojássárgája (72,2%), ezt követi a máj (55,7%), a narancslé (21,3%), a káposzta (6,0%), a bab (4,5%) és a saláta (2,9%). Az élesztő folsav mutatója volt a legalacsonyabb (0,3%). (Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok egyénenként teljesen eltérőek lehetnek, és további vizsgálatokra van szükség a különböző élelmiszerekben található B9- vitamin hasznosulásának feltérképezésére.) Ennek tükrében dolgozták ki az étrendi folát equivalens (DFE) ajánlásokat, mely figyelembe veszi a folsav nagyobb biológiai hozzáférhetőségét a természetben előforduló étrendi folátokhoz képest.

A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat felhívta a figyelmet, hogy a felnőtt magyar lakosság folsavbevitele kritikusan alacsony. Az hazai és nemzetközi folsavbeviteli ajánlásokat, és adott esetben a fokozott szükségletek fedezését az étrendi bevitel útján nehéz megvalósítani. Ezért a nem megfelelő folsavbevitel és megnövekedett igények kielégítésére étrend-kiegészítő fogyasztása javasolt.

Fontos megjegyezni, hogy több fajta olyan készítményt, amely folsavat tartalmaz, egyszerre ne szedjünk. Valamint fordítsunk fokozott figyelmet kiegészítés alkalmazása mellett is a folát élelmiszerekkel történő bevitelére, hiszen a spenót vagy a lencse, amellett, hogy tartalmazza a B9- vitamint, még számos egészséget támogató komponenssel rendelkezik.

Irodalomjegyzék

Scaglione F, Panzavolta G. Folate, folic acid and 5-methyltetrahydrofolate are not the same thing. Xenobiotica. 2014 May;44(5):480-8. doi: 10.3109/00498254.2013.845705. Epub 2014 Feb 4. PMID: 24494987.

Houghton LA, Sherwood KL, Pawlosky R, Ito S, O’Connor DL. [6S]-5-Methyltetrahydrofolate is at least as effective as folic acid in preventing a decline in blood folate concentrations during lactation. Am J Clin Nutr. 2006 Apr;83(4):842-50. doi: 10.1093/ajcn/83.4.842. PMID: 16600937.

Ferrazzi E, Tiso G, Di Martino D. Folic acid versus 5- methyl tetrahydrofolate supplementation in pregnancy. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2020 Oct;253:312-319. doi: 10.1016/j.ejogrb.2020.06.012. Epub 2020 Jun 13. PMID: 32868164.

Joe Leigh Simpson, MD, Lee P. Shulman, MD, Haywood Brown, MD és Wolfgang Holzgreve, MD: A folsavhiány megszüntetése fogamzóképes korú nőknél. Kommentár: Prof. dr. Szabó János,  2012. február   Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle

Schreiberné M.E., Nagy-Lőrincz Zs., Bakacs M., Martos É., Nagy B. (2017): Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orvosi Hetilap, 158: 33. 1302-1313.

Centers for Disease Control and Prevention – Folic acid  https://www.cdc.gov/ncbddd/folicacid/about.html

OGYÉI- Étrend-kiegészítőkben felhasználható vitaminok és ásványi anyagok- https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_/

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége-   TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 12. ÉVFOLYAM, 04. SZÁM –2019. ÁPRILIS –FOLSAV

Rossi M, Amaretti A, Raimondi S. Folate production by probiotic bacteria. Nutrients. 2011 Jan;3(1):118-34. doi: 10.3390/nu3010118. Epub 2011 Jan 18. PMID: 22254078; PMCID: PMC3257725.

Scott J, Weir D. Folate/vitamin B12 inter-relationships. Essays Biochem. 1994;28:63-72. PMID: 7925320.

Strozzi GP, Mogna L. Quantification of folic acid in human feces after administration of Bifidobacterium probiotic strains. J Clin Gastroenterol. 2008 Sep;42 Suppl 3 Pt 2:S179-84. doi: 10.1097/MCG.0b013e31818087d8. PMID: 18685499.

Tarrah A, de Castilhos J, Rossi RC, et al. In vitro Probiotic Potential and Anti-cancer Activity of Newly Isolated Folate-Producing Streptococcus thermophilus Strains. Front Microbiol. 2018;9:2214. Published 2018 Sep 19. doi:10.3389/fmicb.2018.02214

Seyoum E, Selhub J. Properties of food folates determined by stability and susceptibility to intestinal pteroylpolyglutamate hydrolase action. J Nutr. 1998 Nov;128(11):1956-60. doi: 10.1093/jn/128.11.1956. PMID: 9808649.

Oregon State University – Folate -https://lpi.oregonstate.edu/mic/vitamins/folate

Verlinde PH, Oey I, Hendrickx ME, Van Loey AM, Temme EH. L-ascorbic acid improves the serum folate response to an oral dose of [6S]-5-methyltetrahydrofolic acid in healthy men. Eur J Clin Nutr. 2008 Oct;62(10):1224-30. doi: 10.1038/sj.ejcn.1602840. Epub 2007 Jul 11. PMID: 17622258.