Vajon hogyan alakul ki gyermekünk ízérzékelése? Mitől kedveli jobban az almát, mint a körtét? És mégis mi köze ennek az anya táplálkozásához?
Alábbi cikkünkből minden kiderül.

A prenatális időszak nagy hatással van a csecsemő érzékelésének kialakulására. A magzati élet során megtanulja az anya beszédjellemzőit, melyre a születés után is emlékszik. Így lehet, hogy a csecsemők jobban szeretik anyjuk hangját, hogy felismerik a felolvasott részletet, dallamokat, zenéket, ismerős hangokat, melyeket még a pocakban hallottak. Ezen kívül az egyéb érzékszervi ingerek, például az ízek és a szagok észlelésének képessége is kialakult a születés előtt.

A várandósság kilenc hónapja alatt elfogyasztott élelmiszerek nagy hatással lehetnek a magzat ízpreferenciájára.

A terhesség alatt az anya étrendjéből származó íz-, és aromaanyagok átjutnak a magzatvízbe. A magzat körülbelül 12 hetes korában kezd magzatvizet nyelni. Ízlelőbimbói  13-15 hetesen érnek, 28. hétre pedig a szaglás is kialakul. Így ismerkedik meg az új ingerekkel.

Ennek hatására a magzat már az anyaméhben eltöltött idő alatt megismeri ételek ízét, még az első szilárd élelmiszerrel való találkozás előtt.

Később az anyatejben ugyan úgy kapcsolatba lép az anya által elfogyasztott ételek aromaanyagaival. Majd következik a hozzátáplálás, az egyes élelmiszerek fokozatos bevezetésével.

Végeztek egy kutatást, olyan kismamákkal, akik gyermekük megszületését követően a szoptatással történő táplálást részesítették előnybe. 3 csoportba osztották őket és 300 ml sárgarépalevet vagy vizet kellett elfogyasztaniuk heti 4 napon, 3 héten keresztül a terhesség utolsó trimeszterében és a szoptatás első 3 hónapjában különböző tematika szerint. Az 1 csoportban lévő anyák sárgarépalevet ittak a terhesség alatt és vizet a szoptatás alatt; a második csoportba tartozó anyák vizet ittak terhesség alatt és sárgarépalevet a szoptatás alatt, míg a kontrollcsoportba tartozók a terhesség és a szoptatás alatt is vizet ittak. Miután az édesanyák elkezdték gyermekük hozzátáplálását felmérték a csecsemők reakcióit. Videófelvételeket készítettek a táplálás során és elemezték azokat. A teszt alatt a gyermekek vízzel elkészített gabonapelyhet, egy másik vizsgálat során sárgarépalével készített gabonaféléket kaptak. Az anyáknak egy 9 pontos skálán értékelniük kellett csecsemőik reakcióit.

És hogy mit kaptak? Azoknál a csecsemőknél, akik korábban a magzatvíz, vagy a szoptatás  által már találkoztak a sárgarépa ízével, sokkal kevesebb negatív arckifejezést produkáltak és előnybe részesítették a sárgarépa ízű gabonapelyhet a kontrollcsoporthoz képest.

Az ízingereket , amelyeket a nyálban fel kell oldani, a nyelvben, a szájpadlásban és bizonyos részben a bélben található ízérzékelési szövetekben található ízérzékelési receptor sejtek észlelik.

Általánosságban elmondható, hogy az íz (édes, savanyú, sós, keserű, umami vagy sós) preferenciáknak erős veleszületett összetevője van. Az édes, az umami és a sós anyagokat természetüknél fogva előnyben részesítik, míg a keserű és sok savanyú anyagot természetüknél fogva elutasítják. 

Az ízek elsajátítása a születés után is folytatódik az anyatejben vagy annak helyettesítőjeként, általában kereskedelmi forgalomban kapható tápanyaggal való érintkezés következtében. Mivel az anyatej olyan ízekből áll, amelyek közvetlenül tükrözik az anya által elfogyasztott vagy belélegzett ételeket, fűszereket, italokat, illat-, és szaganyagokat (például dohány, füst, szmog) , a szoptatott csecsemők az anya által összegyűjtött íz-, és aromaanyagoknak vannak kitéve.

A születés előtti, a szülés utáni tapasztalatok és a korai tejes (anyatejes vagy tápszeres) táplálás megalapozzák a jövőbeni táplálkozási szokásokat, élelmiszerválasztási preferenciákat. Amennyiben az anya táplálkozása kiegyensúlyozott, változatos az hozzájárul a gyermek egészséges étkezési szokásainak kiakalakításához, ily módon pedig szerepet játszik betegségek elleni védelemben.

Irodalomjegyzék

Mennella JA, Jagnow CP, Beauchamp GK. Prenatal and postnatal flavor learning by human infants. Pediatrics. 2001 Jun;107(6):E88. doi: 10.1542/peds.107.6.e88. PMID: 11389286; PMCID: PMC1351272.

Beauchamp GK, Mennella JA. Early flavor learning and its impact on later feeding behavior. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2009 Mar;48 Suppl 1:S25-30. doi: 10.1097/MPG.0b013e31819774a5. PMID: 19214055.

Beauchamp GK, Mennella JA. Flavor perception in human infants: development and functional significance. Digestion. 2011;83 Suppl 1(Suppl 1):1-6. doi: 10.1159/000323397. Epub 2011 Mar 10. PMID: 21389721; PMCID: PMC3202923.

Nicolaïdis S. Prenatal imprinting of postnatal specific appetites and feeding behavior. Metabolism. 2008 Oct;57 Suppl 2:S22-6. doi: 10.1016/j.metabol.2008.07.004. PMID: 18803961.

Rohlfs Domínguez P. A minireview of effects of maternal diet during pregnancy on postnatal vegetable consumption: Implications for future research (a new hypothesis) and recommendations. Crit Rev Food Sci Nutr. 2018;58(13):2229-2238. doi: 10.1080/10408398.2017.1313810. Epub 2017 Aug 14. PMID: 28562066.